My book ♥

Kedves Olvasóim! Elkészültem ezzel a résszel is, ami lehet, hogy a véghez vezet! :) De kíváncsi vagyok, hogy ti, hogyan gondolkoztok. :3 Olvassátok szeretettel. ♥

Péntek este egy bizar helyen
3. rész

- Damon Salvatore. - nekem pedig öltözködés közben leesett az állam. Damon ? Teljesen meglepődtem, akkor most én vagyok Elena? Á. 
- Ó. Szép a neved. - álltam fel, és ültem le mellé. - Figyelj, itt a telefonszámom, ha akarod hívj fel, de nekem dolgom van. 
Nyomtam a kezébe a cetlit is kapkodva öltöztem tovább, majd búcsú gyanánt nyomtam egy puszit az arcára. - Szia, D.
Gyorsan vettem a lépteimet, ahogy kiértem a kocsmából vissza is fordultam. Meg kellett keresnem azt az idegen srácot.
- Szia, nem tudnál haza vinni? - kérdeztem, és utaltam a lábamra, amin nem volt semmi csak körömlakk. A srácból kitört a nevetés, majd amikor abbahagyta újra rágondolt és megint kezdődött előröl a nevetés. Kösz.
- Ez kész Netti. - fogta a fejét és belekortyolt a kólájába. - Gyere, hátul van a járgány. 
Odavezetett egy homokos helyre,gondozatlan volt és illegális, mivel rá volt írva, hogy VESZÉLYES! Aztán a többire nem emlékszek, a kábítószer hatása volt magamon. A földön találtam magam, elhagyatottan. A srác is ott hagyott. Senki nem volt körülöttem, még Damon is. A fejem fájt, és éreztem, hogy folyik az orrom vére. Már öt napja ott lehettem, mert a vadak elkezdtek tápláléknak használni. A húsomból kicsípkedtek apró darabokat, én meg szenvedtem. Pedig halott voltam, nem értem az egészet. Én úgy tudtam, hogy halottként az ember átmegy egy másik testbe, erre én itt maradtam és éppen esznek a vadak, könyörgöm. Mi ez? Akkor én most mi vagyok? Lélek? Fantom? Halott? Vagy Elena?